Ez a cikk most hemzsegni fog mindenféle furcsa, és idegen hangzású nevektől. Ennek egy oka van: szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan, eddig exotikusnak tartott betegségre, amelyek már Magyarországon is potenciális veszélyt jelenthetnek, vagy amit négylábú kedvenceink külföldi nyaralás közben szedhetnek össze.

Szerencsére manapság egyre több lehetőség adódik a kutyával nyaralni vágyók számára. Már a határok sem jelentenek akadályt, számos ország üdülője szívesen fogad két- és négylábúakat egyaránt.

Sokan szerencsére jól tudják, mire is kell odafigyelni, ha kutyával kelünk útra, vagy vízpart mellett szeretnénk vele hosszabb időt eltölteni: az autóban a légkondi túlzott használata a kutyusok nyálkahártyáját is lehűtheti, így könnyen megfázhatnak, vagy kötőhártya gyulladás alakulhat ki náluk. A fagylaltozásnak, ha az állat hirtelen fogyasztja el a neki nyújtott finomságot, könnyen mandulagyulladás lehet a következménye. Bizonyos vizek, amelyek nem alkalmasak fürdőzésre, szennyezettségüknél fogva súlyos bőrbetegséget, vagy emésztési rendellenességet okozhatnak. Ha nem gondoskodunk megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízből, és sokáig hagyjuk a kutyát a tűző napon, árnyékmentes környezetben, az könnyen hőgutát kaphat, aminek akár visszafordíthatatlan következményei is lehetnek. Szívbeteg és idős állatnál még fokozottabban kell ezekre odafigyelni, mert tüdővizenyő, illetve a keringés összeomlása alakulhat ki.

A további részletezéstől eltekintve mostantól azokra a kevésbé ismert kórképekre szeretnénk fókuszálni, amelyek nem kevésbé lényegesek, tudnunk kell róluk, és tudnunk kell felismerni azokat. 

A továbbiakban ismertetett betegségek mind ízeltlábúak (kullancsok vagy szúnyogok) közvetítésével jönnek létre. 

Azt kell mondanunk, hogy sem ezek az ún. vektorok, sem pedig az általuk beoltott kórokozók nem ismerik az országhatárokat, vagyis legalább szórványos előfordulásukra számítanunk kell. Ha pedig az állatok nem itthon fertőződnek, nagy esély van rá, hogy az utazás során találkoznak a betegséget hordozó szúnyogokkal, kullancsokkal, és később haza hozzák, behurcolják a ritka kórképet. A felsorolásra kerülő betegségek némelyike kifejezetten ritka, előfordulása kuriózumnak számít, és diagnosztizálása, ha az állatorvos nem gondol rá, meglehetősen nehéz.

1. Szívférgesség (kórokozó: Dirofilaria immitis)

Sajnos már hazánkban is leírták ezt a hátborzongatónak hangzó betegséget, amit fonálférgek okoznak. Szúnyogok oltják az állatba vérszívás során. A lárvák ekkor a gazdaszervezet véráramába kerülnek, majd különböző szövetekbe jutva fejlődnek tovább. Végleges helyük a szív jobb kamrája és a tüdőartériák: ott válnak kifejlett féreggé. A megtermékenyített nőstények ezután a véráramba ürítik a lárvákat, így egy újabb szúnyog vérszíváskor felveheti azokat. A teljes fejlődésmenet igen hosszú, akár 6 hónap is lehet. Ez azt jelenti, hogy akkor is gondolni kell a betegségre, ha már rég magunk mögött hagytuk a nyári élményeket. A kisszámú féreg esetleg nem is okoz tüneteket, azonban súlyos fertőzöttség esetén keringési elégtelenség, szívpanaszok, súlyvesztés és étvágytalanság alakulhat ki. A szívférgességnek a meleg éghajlat kedvez (14 °C alatt a féreglárvák nem szaporodnak a szúnyogban), de a globális felmelegedés miatt hazánkban is egyre nagyobb figyelem övezi. A déli országokban különösen sok a fertőzött állat, idő kérdése, hogy a tendencia mikor éri el Magyarországot.

Fontos megjegyezni, hogy a szívférgesség zoonózis, azaz az ember is megfertőződhet! 

2. Bőr dirofilariosis (kórokozó: Dirofilaria repens)

Ezt a hazánkban is régóta ismert megbetegedést az előbbivel rokon faj okozza. Ennek terjesztésében is szúnyogok a „ludasak”, a tünetek azonban kevésbé látványosak. A féreglárvák (illetve a kifejlett férgek) ez esetben különböző szövetekben, szervekben, leggyakrabban a bőrben csomócskákat, duzzanatokat hoznak létre. Sokszor nem is gondolnánk rá, hogy a hirtelen megjelenő „kis dudor” alapjában esetleg ezek a kis férgecskék tanyáznak. Ez is zoonózis, ami azért különösen fontos, mert a lárvák emberben akár a szemben is megtelepednek, igen kellemetlen tüneteket okozva.

3. Ehrlichiosis, anaplasmosis (kórokozó: Anaplasma phagocytophilium, ill. egyéb fajok)

Főképp kullancsok tehetők felelőssé ennek a hazánkban csupán elvétve előforduló kórképnek a terjesztéséért. Ez a pici egysejtű kórokozó főképp a fehérvérsejtekben telepszik meg. A tünetek elsősorban visszatérő magas lázban, vérszegénységben és sántításban, mozgászavarban nyilvánulnak meg. Nem ritka a hátulsó lábak vizenyős beszűrődése, a levertség, az ízületi és izomfájdalom sem.

Szintén zoonózis!

4. Leishmaniosis (kórokozó: Leishmania donovani)

Ennek a szúnyogok által terjesztett betegségnek eddig csak ún. „behurcolt”, azaz fertőzött területeket megjárt kutyákból származó esetei fordultak elő Magyarországon. Két alapvető formája létezik: a bőr formánál testszerte szőrhullás, göbök, fekélyek kialakulása jellemző, amely sok egyéb betegséggel összekeverhető. A zsigeri forma lázzal, a nyirokszervek megnagyobbodásával, vérszegénységgel, mozgászavarral járhat.

Emberre is veszélyes lehet!

5. Egyéb kullancs okozta betegségek

Meg kell említenünk azokat a kórképeket is, amelyek nem számítanak ugyan exotikusnak, de ugyanolyan veszélyt rejtenek magukban, mint a fent említettek: a fertőző vérfesték vizelés (babesiosis, kórokozó: Babesia canis), a Lyme-kór (kórokozó: Borrelia burgdorferi) vagy a fertőző agyhártyagyulladást okozó vírusok tartoznak ide.

Cikkünket nem elrettentésnek szánjuk, csupán figyelemfelkeltésnek, hogy időben megtehessük az óvintézkedéseket. Mivel mindegyik betegség átvitelében ízeltlábú paraziták vesznek részt, utazás előtt feltétlenül olyan ektoparaziták elleni cseppet célszerű az állatra cseppenteni, ami a bolhák, kullancsok mellett a szúnyogoktól is véd. Ma már olyan készítmények is ismertek, amelyek ezek mellett bizonyos féregfajokra, köztük a Dirofilariákra is hatnak: vagyis a szívférgesség általuk szintén megelőzhető. 

Ha a védelem nem volt megfelelő, és gyanúnk, vagy félelmünk van a fertőzöttségre, célszerű az állaton szűrővizsgálatot elvégeztetni. Rendelőnkben mi különösen nagy hangsúlyt fektetünk ezekre a vizsgálatokra, és nyaraló pácienseinknek javasoljuk is ezeket a teszteket. Egyszeri vérvétellel akár az összes ismertetett betegség szűrése megoldható. 

Tanácsunk tehát: utazás előtt mindenképpen kérjük ki állatorvosunk véleményét, hogy a megfelelő készítményt kiválaszthassuk, és ezáltal minimálisra csökkentsük a fertőződés veszélyét. Ha pedig különösen fertőzött vidéken nyaraltunk, inkább végeztessük el mihamarabb a szűrővizsgálatot, hazaérkezésünk után.

Halmay Dóra, Hegedüs László

Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelő