Talán nem is létezik olyan gazdi, aki ne találkozott volna már ezzel a nem túl elegáns, nehezen eltávolítható kis élőlénnyel. Szerencsére egyre többen tisztában vannak vele, hogy nem csak esztétikai problémát jelentenek, illetve kellemetlen érzést a „viselőjüknek”, hanem bizony igen sok betegséget is okozhatnak.

Mi, állatorvosok sokszor hallottuk már a kérést: „Szeretnék kullancs elleni oltást a kutyámnak!”. Hát, el kell, hogy keserítsünk mindenkit: ilyen sajnos nem létezik! Azonban az általuk terjesztett betegségek elleni oltóanyag igen.

Mik azok a kullancsok?

A kullancsok az ízeltlábúak törzsébe és a pókszabásúak osztályába tartoznak. A Földön mintegy 650 fajuk él, Európában hat nembe sorolhatjuk. Mivel egyes fajok az állatot és az embert is „táplálékforrásnak” tekinti, a turizmus következtében  bekövetkező „vándorlásuk” napjainkban jelentős köz- és állategészségügyi problémákat vet fel.

A kullancsok 5°C alatt behúzódnak az aljnövényzet és a farepedések zugaiba, 10°C felett azonban előbújnak rejtekükből. A júniusi erős napsütést sem szeretik, így leginkább tavasszal és ősszel várhatjuk tömeges elszaporodásukat. Életritmusukra, napi mozgásukra is ingadozás jellemző: hajnalban 1-1,2 méter magasra kapaszkodnak, délre viszont visszahúzódnak a napsütés elől. Késő délutántól azonban ismét felmásznak a bokrok, cserjék ágaira.

Milyen betegséget terjeszthetnek a kullancsok?

Több olyan betegség is van, amelynek átvitelében a kullancsoknak igazolt, vagy feltételezett szerepük van. Cikkünk első részében ezek jellegzetességeit szeretnénk összefoglalni.

Babéziózis: Magyarországon ez idáig csak az ún. nagy babesiás (Babesia canis okozta) fertőzést tapasztaltuk. A megbetegedést egy kisméretű egysejtű (ún. protozoa) okozza, ami a vörösvérsejtek sejtmembránját károsítja. A betegség közvetítője a Dermacentor reticulatus kullancsfaj . Tünetek: Magas láz, levertség, étvágytalanság, akár életveszélyes vérszegénység, gyakran kávészínű vizelet ürítése (vérfesték-vizelés), sárgaság, lépmegnagyobbodás. Megállapítása: A klinikai tünetek a gyanút mindenképp felkeltik. A mennyiségi, minőségi vérkép és vérkenet alapján majdnem 100%-ban biztosan diagnosztizálható, enyhébb fertőzöttség esetén pedig PCR vagy szerológiai vizsgálatok segítenek.. Kezelési lehetőség: Célzottan erre a betegségre kifejlesztett Protozoa-ellenes szer (Imizol injekció) mielőbbi beadása. Oltás: A kezelésre adott szer megelőző oltásként is adható, de ezzel mindössze 6 hetes védettséget érhetünk el. Esetleges szövődmények: máj- és veseelégtelenség, hasnyálmirigy gyulladás, autoimmun betegségek. Újrafertőződés: 6 hét után lehetséges!

MYCOPLASMA HAEMOCANIS ÉS HAEMOFELIS: A korábbi nevén hemobartonellózisnak nevezett betegség elsősorban immungyenge állatokat betegít meg (pl. lépirtott kutyákat, leukózisos vagy immunhiányos macskákat). A kullancs közvetítő szerepét egyelőre csak feltételezik, de azért nem árt az óvatosság. A súlyos vérszegénységet okozó kórkép diagnosztizálása vérkenetből, illetve szerológiai vizsgálatokkal lehetséges. Kezelésére meghatározott antibiotikumot adunk.

ANAPLASMA PHAGOCYTOPHILIUM („kullancs eredetű láz”): Terjesztésében az Ixodes ricinus fajnak van szerepe. Az egysejtű kórokozó napjainkban már Magyarországon is megjelent. Tünetek: Kb. 5-7 napos lappangási idő után magas láz, levertség, étvágytalanság, hátulsó testfélen jelentkező vizenyő, mozgászavar, ízületi- és izomfájdalmak, vérszegénység, sárgaság, pontszerű vérzések megjelenése és esetleg légzészavar. Nemcsak a kutya, elvileg a macska is fogékony lehet rá. Megállapítása: elvileg vérkenetből lehetséges, de specifikus laboratóriumi tesztekkel (DNS-vizsgálat, szerológia) biztosabb. Fontos megjegyezni, hogy a betegség zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Oltás nem létezik ellene.

KULLANCS ENCEPHALITIS (agyvelő gyulladás): Vírus okozta bántalom, viszonylag ritka. Elsősorban az Ixodes ricinus kullancsfaj terjeszti. A vadon élő állatok a fő rezervoárok, házziállataink csak ritkán betegszenek meg. Tünetek: Láz, hányás, szédülés, influenzaszerű tünetek, bénulások, izom- és ízületi fájdalom. Megállapítása: Laboratóriumi vizsgálatok segítségével, ami nem egyszerű (pl. szerológiai vizsgálatok, az agyfolyadék vizsgálata). Kezelési lehetőség: Tüneti terápia. Oltás: Nem létezik. Esetleges szövődmények: tünetektől függ. Újrafertőződés: Lehetséges.

LYME-KÓR:Baktérium (Borrelia burgdorferi) okozta megbetegedés. Az Ixodes ricinus kullancsfaj terjeszti. Tünetek: Viszonylag hosszú, 2-5 hónapos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek. Ezek a következők: vissza-visszatérő magas láz, váltakozó és traumával nem magyarázható sántítás (általában a csípéshez közeli ízület gyulladása jelentkezik először), étvágytalanság, nyirokcsomó duzzanat, néha szívpanaszok (szívizomgyulladás!), vesegyulladás és veseelégtelenség, ritkán jellegzetes bőrpír, szempanaszok és esetleg a perifériás idegek megbetegedése. Megállapítása: Elsősorban laborvizsgálatok alapján, a klinikai tünetekkel együtt. Diagnosztizálása igen nehéz, többtényezős. Léteznek ún. gyorstesztek, amelyek inkább csak szűrővizsgálatra alkalmasak, diagnosztizálásra nem. A kórkép biztos megerősítéséhez igen  speciális tesztekre van szükség. Kezelési lehetőség: Hosszú, akár 6 hétig tartó antibiotikum-kúra. Oltás: Egy éves védettséget adó oltás létezik a betegség ellen. Első alkalommal még egy rövid időn belül adott ismétlő oltás is szükséges. Esetleges szövődmények: szívizom-károsodás előfordulhat, illetve tartós ízületi megbetegedés. Újrafertőződés: Lehetséges.

Minden kullancs terjeszthet betegséget?

Magyarországon a kullancsoknak számos alfaja ismert, azonban a fenti betegségek terjesztésében csupán néhányuk vesz részt. Nem minden faj terjeszt minden betegséget, vagyis az egyes kórformáknak megvan a maga ún. kullancs vektora. Természetesen nem fertőzött az összes egyed, de ugye mi ezt nem tudhatjuk… Ezért hangsúlyozzuk a megelőzés fontosságát.

Van-e a kullancsnak uborkaszezonja?

– tehetjük fel újra a címbéli kérdést. Vagyis mikor kell tartanunk tőle, védekezni ellene?

A tanácsunk: egész évben legyünk résen! Ha a hőmérséklet 10 °C fölé emelkedik: VESZÉLY! Ezen kívül célszerű a híradásokat is figyelni, általában figyelmeztetnek a kullancs invázióra.

A „régi kutyások” biztosan emlékeznek rá, hogy évekkel ezelőtt, amikor a Babéziás fertőzöttség gyanúja felmerült az állatorvosban, biztos, hogy elhangzottak ezek a kérdések: „Járt-e a kutyájával patakparton? Kirándultak-e víz közelében?” Hiszen akkoriban a ritkaság számba menő fertőződések ezekre a helyekre lokalizálódtak. Ki tudja, okolhatjuk-e ezért is a klímaváltozást, de úgy tűnik, a kullancsok manapság egész évben képesek a szaporodásra és az ivari ciklusra, ha a külső hőmérséklet van olyan enyhe, hogy kedvezzen nekik! 

Oltás, vagy kullancsirtó? Hogyan védekezzünk?

Ha kullancsot találunk kedvencünkön, megpróbálhatjuk eltávolítani azt. Semmiképpen ne használjunk kenőcsöket, oldatokat, mert ezzel csak megfullasztjuk a parazitát, ami eközben kórokozóval fertőzött vért öklendezhet a gazdaszervezetbe. Speciális eszközök (kullancskiszedő csipesz vagy kanál) szerencsére rendelkezésre állnak. Ha nem sikerül, inkább forduljunk állatorvosunkhoz.

Természetesen nem elég az, hogy a kullancsot eltávolítjuk az állat testéből. Próbáljuk meg inkább elérni, hogy ne is menjen bele. Használhatunk kullancs- és bolhanyakörvet, de ezekkel kapcsolatban érdemes kikérni az állatorvos véleményét: a nagyon olcsón árult, rövid hatóidejű nyakörvek kullancsok ellen nem túl megbízhatók. Hosszú szőrű, vagy igen nagy testű kutyák esetén megfontolandó, hogy ezt válasszuk-e, hiszen a „rejtett helyekre”, távoli testrészekre nem fog elérni a kibocsátott hatóanyag. A vízimádó kutyusok pedig egy óvatlan pillanatban nyakörvestül ugorhatnak a vízbe, ami gyorsan tönkreteszi, hatástalanítja azt. Ennek ellenére igen előnyös tulajdonságuk, hogy akár 6-7 hónapos hatóidejük miatt akár egy teljes szezonban távol tarthatják ezeket az élősködőket. 

Másik lehetőség az ún. spot on készítmények alkalmazása: A kullancs elleni cseppek palettája igen széles. Itt is célszerű kikérni állatorvosunk tanácsát, hogy kedvencünk esetében melyik típus is lesz a legjobb (pl. egyes fajták szúnyogok ellen és hatékonyak). A cseppek abban különböznek a nyakörvtől, hogy hatóanyagok a bőrről felszívódik, bekerül a vérkeringésbe, majd a faggyúmirigyek váladékával ismét a bőrre kerül, finom vékony réteget képezve és az egész testfelületen egyenletesen eloszolva. Fontos megemlíteni, hogy hatóidejük 1 hónap, így időben gondoskodni kell az utánpótlásról.

Halmay Dóra, Hegedüs László

Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelő