Amióta világ a világ, az ember közvetlen közelében mindig is éltek négy- vagy kétlábú élőlények. A háziasítás igazi időpontja, az állatok „magunkhoz édesgetésének” pontos ideje ugyan ködbe vész, de a kutyákkal, cicákkal és más házi kedvencekkel kialakított szoros kapcsolat ma már ott tart, hogy nemritkán igazi családtagnak tekintjük őket. Szerencsére – ahogy az emberi élet hossza – az ő várható élettartamuk is egyre nő, és ebben nagy szerepe van a gazda részéről megnyilvánuló gondoskodásnak, odafigyelésnek is. Fontos tehát tudnunk, mivel is óvhatjuk meg leginkább kis barátunk egészségét, mivel tehetjük életét teljessé és kellemessé, és hogy érhetjük el azt, hogy minél tovább velünk lehessen.
Ahogy az emberi populációban, társállatainknál is megfigyelhető az élettartam hosszának kitolódása. Ez az örömteli tény azonban maga után vonja azt is, hogy az életminőséget rontó, a sejtek, szövetek elöregedéséből adódó szervi elváltozások, daganatos kórképek mind gyakoribbá válnak. A szervfunkciók kezdődő zavara az állat tulajdonosa számára nem mindig szembeötlő, a klinikai tünetek megjelenése gyakran már súlyos szöveti, szervi károsodásra utalnak. Állatorvosként mi is arra törekszünk, hogy az állat számára „szép öregkort” biztosítsunk. Idős korban nagyobb az esély a szív- máj-, vesebetegség, keringési elégtelenség, légcsőszűkület, prosztata-megnagyobbodás, inkontinencia, húgyhólyagkövesség, ízületi megbetegedések, daganatos elváltozások, stb. előfordulására. Szerencsére az állatorvosi diagnosztikában is van lehetőség arra, hogy időszakonként elvégzett ellenőrző vizsgálatokkal a korai elváltozásokat felismerjük, és táplálkozásbeli, életmódbeli, stb. tanácsadással, célzott gyógykezeléssel, ill. esetleges műtéti beavatkozással az állat jólétét segítsük.
Az állat iránti szeretethez szorosan hozzátartozik az egészségvédelem is. Kedvenceink hamarabb érik el a közép- és időskort, mint mi, emberek. Mivel ők ugyanúgy élőlények, mint mi vagyunk – betegségekkel, fájdalmakkal, rossz közérzettel -, joguk van a teljes, boldog, szenvedésmentes élethez. A mi felelősségünk, hogy odafigyeljünk rájuk, és amennyire tőlünk telik, ezt biztosítsuk nekik. Ami nálunk természetes, vagyis a háziorvosunk rendszeres felkeresése, az évenkénti szűrővizsgálatok, nem elérhetetlen az ő számukra sem. Számos vizsgálat ma már lehetővé teszi, hogy bizonyos rejtett kórformákat, látható tünetekben még nem megnyilvánuló betegségeket időben észrevegyünk. Szinte nincs olyan diagnosztikai lehetőség, amit az állatorvoslásban ne próbáltak volna ki, vagy nem alkalmaznának. Szerencsére napjainkban az olyan egyszerű beavatkozások, mint a vérvétel, vizelet- és bélsárvizsgálat vagy bőrkaparék vizsgálat az állattartók körében szükségszerű, elfogadott, nem pedig misztikus eljárás. Ugyanez igaz a speciálisabb, megfelelő műszerezettséget igénylő vizsgálatokra is.
Mit is jelentenek a műszeres vizsgálatok?
Ide tartozik a röntgen, z ultrahang, az EKG, és az endoszkópia. Ezek közül a legismertebb, és ma már nélkülözhetetlen képalkotási eljárás, amivel a belső szervek megtekinthetők, az ultrahang. Az ultrahang sugarak a különböző szervekről, mint határfelületekről különböző mértékben verődnek vissza, és kétdimenziós képet hoznak létre. Nagy felbontóképességének köszönhetően az ultrahanggal megállapíthatók a hasi szervek finomabb struktúrái és morfológiai elváltozásai: egy szerv megnagyobbodása, megkisebbedése, szerkezetének megváltozása, idegen szövet jelenléte, üreges szervek teltsége, falszerkezetükben bekövetkezett módosulások, tartalmuk mennyiségi-minőségi változásai. A felfedezett rendellenességekből (szövetszaporulat, folyadék) lehetőség nyílik ultrahang vezérelt mintavételre, amely mintából az állatorvosi laboratóriumokban dolgozó citológusok és szövettanászok pontosabb diagnózist állíthatnak fel. Tenyésztők is gyakran veszik igénybe az ultrahang adta lehetőségeket nőgyógyászati vizsgálatra, a vemhesség és a várható magzatszám megállapítására, mivel a beavatkozás ártalmatlan és nem igényli az állat gyógyszeres nyugtatását. Segítségével különböző veleszületett betegségek és egyes szervek fejlődési rendellenességei is felfedezhetők. További előnye a csak ultrahang mellett elvégezhető terápiás beavatkozások kivitelezése (pl. folyadékgyülemek lecsapolása), akár többszöri alkalommal.
A mellüri szervek közül leginkább a szív vizsgálatára nyílik lehetőség. Veleszületett szívhibák, billentyűelégtelenségek, szívizom elváltozások azonnali és pontos diagnózisa állapítható meg. Ezen szívelégtelenségek időben történő felismerése és a mihamarabb megkezdett gyógykezelés nagyban befolyásolja a betegség kimenetelét. A szív morfológiai vizsgálata mellett elengedhetetlen a szívritmus zavarainak felismerése EKG készülékkel. A szív komplett vizsgálatához mind a két vizsgálati módszer alapvető fontosságú. Az ismételt, kontroll vizsgálatok alkalmával pedig lehetővé válik a gyógyszeres terápia „monitorozása”.
Ritkábban használt diagnosztikai eljárás az endoszkópia, amely a csöves szervek (légcső, nyelőcső, orrjáratok, béltraktus) száloptikai vizsgálatát jelenti. Segítségével lehetőség nyílik mintavételre, illetve idegen testek eltávolítására is.
Állatorvosként jó látni, hogy a minőségi ellátás és a korrekt diagnózis iránti igény fokozódik. Az állattartók azt is kezdik belátni, hogy a humán orvosi gyakorlathoz hasonlóan a megszokott rendelői körülmények nem mindig teszik lehetővé a diagnózis azonnali, körültekintő felállítását, vagyis a szakvizsgálatok jelentősége állatorvosi téren is egyre nő. Az egyes szakterületek egyre inkább szétválnak. Az állatorvosi laboratóriumok elterjedése mellett a műszeres diagnosztikai vizsgálatok fejlődésével a megnövekedett igényt egyre inkább sikerül kielégíteni.
Dr. Halmay Dóra, Dr. Hegedüs László